HÁZIREND 2014/2015.

Szentgyörgyi István Általános

 

Iskola

 

 

 

 

2643 Diósjenő, Kossuth Lajos út 21.

 

OM azonosító: 032265

 

 

 

 

 

 

 

HÁZIREND

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Tartalomjegyzék

 

 

 

 

 

 

 

1. Jogszabályi hivatkozások                                                                                               4

 

1.1 Bevezető rendelkezések                                                                                                4

 

1.2 A házirend hatálya                                                                                                       4

 

1.3 A házirend nyilvánossága                                                                                            4

 

2. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása                           5

 

2.1 Igazolt hiányzás                                                                                                            5

 

2.2 Késés                                                                                                                              5

 

2.3 Igazolatlan hiányzás                                                                                                     6

 

3. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, valamint

 

   a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás

 

    szabálya                                                                                                                           8

 

4. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi

 

    jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje                                              8

 

5. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának

 

    rendje és formái                                                                                                              8

 

6. A tanulók jutalmazásának elvei és formái                                                                   9

 

6.1 A jutalmazás elvei                                                                                                         9

 

6.2 A jutalmazás formái                                                                                                     9

 

7. A tanulót fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei                      10

 

7.1 A tanuló kötelezettsége                                                                                             10

 

7.2 Fegyelmező intézkedések                                                                                          11

 

7.3 Fegyelmi büntetések                                                                                                 12

 

7.4 Kártérítési felelősség                                                                                                12

 

8. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a

 

    tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés

 

    módja és határideje                                                                                                    12

 

8.1 Osztályozó vizsga                                                                                                      13

 

8.2 Javító vizsga                                                                                                              15

 

8.3 Független vizsgabizottság előtti vizsga                                                                   15

 

9. A szülők tájékoztatásának, információszerzésének, véleménynyilvánításának

 

 rendje                                                                                                                              16

 

10. A tanítási órák, foglalkozások közti szünetek és a csengetési rend                      17

 

11. Az iskolai, tanulói munkarend                                                                                 17

 

12. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje                                                                19

 

13. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárás      21

 

14. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó

 

       területek használatának rendje                                                                               22

 

15. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó

 

       iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás                                    26

 

16. A tanulók közösségei, diákkörök, diákönkormányzat                                           27

 

17. Tanulói jogviszony létesítése                                                                                    29

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. Jogszabályi hivatkozások

 

 

 

 

 

1.1 Bevezető rendelkezések

 

A 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 25.§ (2) bekezdés alapján a házirend határozza meg a tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül- a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

 

A Házirend a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 5.§ tartalmi szabályozása alapján készült.

 

Az intézmény adatai:

 

Intézmény neve: Szentgyörgyi István Általános Iskola

 

Székhelye: 2643. Diósjenő, Kossuth Lajos út 21.

 

 

 

1.2. A Házirend hatálya

 

A házirendet a nevelőtestület a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének kikérésével fogadja el. [Nkt.25.§(4); 48.§(4)]

 

A házirend előírásai a tanulói jogviszony létrejöttétől, a beiratkozás napjától érvényesek.[Nkt.50.§(1)]

 

A tanuló kötelessége, hogy betartsa a Házirendben foglaltakat. [Nkt. 46.§ (1) h) pont]

 

A Házirend betartása az intézményben mindenki (tanuló, szülő, pedagógus, egyéb dolgozó, látogató) számára kötelező.[20/2012 (VIII.31.) EMMI 129.§]

 

 

 

1.3. A Házirend nyilvánossága

 

A házirend nyilvános.[Nkt.25.§(4)] Hozzáférhető az iskola könyvtárában és honlapján, valamint a bejárat mellett kifüggesztve.

 

A szülő joga, hogy megismerje a házirendet [Nkt.72.§ (5) a)], ezért az iskolai beiratkozáskor a Házirend hozzáférhetőségéről tájékoztatást kap.

 

A házirendet minden pedagógus elektronikus úton megkapja.

 

 

 

 

 

2. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása

 

 

 

2.1 Igazolt hiányzás

 

 

 

2.1.1A tanulónak a tanóráról, a tanórán kívüli, valamint a pedagógiai programban előírt kötelező iskolán kívüli foglalkozásról történő hiányzását írásbeli szülői (tájékoztató füzet) vagy orvosi igazolás alapján igazolt hiányzásnak tekintjük.

 

 

 

2.1.2 A tanuló a hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról a tájékoztató füzetben, írásban igazolni köteles.

 

 

 

 

 

2.1.3 A hiányzó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb a következő osztályfőnöki órán köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

 

 

 

 

 

2.2 Késés

 

 

 

2.2.1 Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.)

 

 

 

2.2.2 A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, a mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

 

 

 

2.2.3 Tanuló a késése miatt nem zárható ki a tanóráról.

 

 

 

2.3 Igazolatlan hiányzás

 

 

 

2.3.1 Igazolatlan a hiányzás, ha a tanuló nem beteg, és a távollétet előre nem jelentették be, ill. ha azt a tanuló a hiányzást követő első osztályfőnöki óráig nem igazolja.

 

 

 

2.3.2 Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

 

 

 

2.3.3 Az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan órai mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

 

 

 

2.3.4 Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben 10-nél több órát mulaszt igazolatlanul, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot.

 

 

 

2.3.5 Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát, ill. egy tantárgyból a tanítási órák 30%-áteléri,a tanév végén nem osztályozható,kivéve,ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

 

 

 

2.3.6 Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanévben eléri a 30 órát, az igazgató ismételten értesíti a gyermekjóléti szolgálatot és az általános szabálysértési hatóságot.

 

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanévben eléri az 50 órát, az igazgató értesíti a tanuló tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt.[20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére, valamint a tanuló által előállított dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályok

 

 

 

A szülők térítési díjat csak az iskolai étkezésért és a diákigazolványért fizetnek a vonatkozó jogszabályok szerint. Az iskolai szakkörök, a sportkörök és a hittanoktatás a tanulók számára ingyenesek.

 

 

 

3.1 Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az igazgatói irodában történik 800 óra és 15 óra között.

 

 

 

3.2 Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, melyet a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hoz.

 

 

 

3.3 Az étkezési térítési díjat minden hó előre jelzett napján kell befizetni a Polgármesteri Hivatalban.

 

 

 

3.4 Az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolják, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló 1 nappal előre a napközis csoportvezetőnél lemondja.

 

 

 

3.5 A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként a tanuló által elkészített produktumokért a tanulót díjazás nem illeti meg.

 

 

 

 

 

4. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei,
a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, elosztásának rendje

 

 

 

4.1 A szociális támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, aki árva, vagy félárva, akinek egyik, vagy mindkét szülője munkanélküli, akinél az egy főre eső havi jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér 50 %-át, aki állami gondozott, és akinek a magatartása és a tanulmányi munkája megfelelő.


 

4.2 A tankönyv vásárlásához biztosított - nem alanyi jogon járó - állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleménye alapján, évente a nevelőtestület dönt.

 

 

 

 

 

5. A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásnak rendje és formája

 

 

 

A tanuló joga, hogy

 

-        az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthasson minden kérdésről;

 

-        tájékoztatást kapjon, és javaslatot tegyen a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről;

 

-        kérdést intézzen az iskola vezetőihez, tanáraihoz, a diákönkormányzathoz, és arra 15 napon belül érdemi választ kapjon.

 

 

 

A tanulói véleménynyilvánítás és kérdésfeltevés fórumai:

 

-        az osztályfőnöki óra,

 

-        az osztályképviselőn keresztül a diákönkormányzat,

 

-        igazgatói fogadóra,

 

-        tanórai szünet,

 

-        a szaktanárral egyeztetett időpont.

 

 

 

A tanulók tájékoztatása az iskola működési rendjéről a az osztályfőnök, a szaktanárok, a diák-önkormányzati képviselő közvetítésével, valamint az iskolagyűlés, a honlap és az iskolában elhelyezett különböző hirdetményeken keresztül valósul meg.

 

 

 

 

 

 

 

6. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

 

 

 

6.1 A jutalmazás elvei

 

 

 

6.1.1 Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesítheti, ill. jutalmazhatja.

 

 

 

6.1.2 Az iskola ezen túlmenően jutalmazhatja azt a tanulót, aki

 

– tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett,

 

kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során,

 

eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,

 

kimagasló sportteljesítményt ér el,

 

a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.

 

 

 

6.1.3 A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (osztályt, énekkart, szakkört vagy más csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesítheti az iskola.

 

 

 

6.2 A jutalmazás formái

 

 

 

6.2.1 Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók egyéneknek és csoportoknak egyaránt:

 

szaktanári,

 

napközis,

 

osztályfőnöki,

 

igazgatói,

 

nevelőtestületi.

 

 

 

6.2.2 Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, magatartási és szorgalmi dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók tanév végén könyv és oklevél jutalomban részesülnek, melyet a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége előtt, nyilvánosan vesznek át.

 

 

 

6.2.3 A tanulmányai alatt példás magatartást tanúsító és kiváló teljesítményt nyújtó ballagó diáknak Díszoklevelet adományoz a nevelőtestület.

 

 

 

6.2.4 A jutalmazottak és az arra érdemes tanulók neve az iskola faliújságján kerül megjelenésre.

 

 

 

6.2.5 Csoportos jutalmazási formák:

 

– jutalomkirándulás

 

– hozzájárulás kulturális programok látogatásához (színház, hangverseny, kiállítás, kirándulás stb.)

 

   - oklevél

 

 

 

6.2.6 A kidolgozott szempontok alapján kiválasztott „Év tanulója”-t Szentgyörgyi díjjal jutalmazza a nevelőtestület.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tanuló kötelezettsége, hogy

 

-        eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - a tanulmányi kötelezettségének

 

-        megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, pedagógiai programban továbbá a házirendben foglaltakat.

 

 

 

Általános kívánalmak

 

Az általános emberi együttélési szabályokat mindenkinek be kell tartania, a valós és virtuális közösségi tereken egyaránt. Nem megengedett az önbíráskodás, tisztelni kell a tanárok és a társak emberi méltóságát. Tilos az iskolába hozni olyan tárgyakat, amelyek az iskola által képviselt nevelési értékekkel ellentétesek, amelyek a tanulók érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésére, egészségére negatív hatással lehetnek. Tilos olyan kifejezéseket használni, amely mások emberi méltóságát sérti.

 

 

 

7.2 Fegyelmező intézkedések

 

 

 

7.2.1 Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait megszegi fegyelmező intézkedésben részesítendő.

 

 

 

7.2.2 A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók:

 

– szóbeli figyelmeztetés:             szaktanári

 

                                                    osztályfőnöki

 

                                                    napközis

 

 

 

– írásbeli figyelmeztetés:szaktanári

 

                                                    osztályfőnöki

 

                                                    napközis

 

                                                    igazgatói


 

– intés:                                        osztályfőnöki

 

szaktanári

 

                                                    igazgatói


 

– tanórán kívüli foglalkozásoktól, ill. rendezvényektől való eltiltás.

 

 

 

7.2.3 A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni.

 

 

 

7.3 Fegyelmi büntetések

 

 

 

7.3.1 Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető, az Oktatási törvény vonatkozó jogszabálya szerint. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 

 

 

7.3.2 Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

 

·         az agresszió, a másik tanuló megverése,szóbeli vagy tettlegesen történő  bántalmazása;

 

·         az egészségre ártalmas szerek (dohány, energia ital,szeszes ital, petárda, drog) iskolába hozatala, illetve fogyasztása;

 

·         a szándékos károkozás;

 

·         az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

 

 

 

ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

 

 

 

7.3.3 A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

 

 

 

7.3.4 A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója a nevelőtestület javaslatára dönt.

 

 

 

7.3.5 A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője, gondviselője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembevételével az iskola igazgatója határozza meg.

 

 

 

7.3.6 A fegyelmi büntetés lehet:

 

- megrovás,

 

- szigorú megrovás,

 

- meghatározott kedvezmények csökkentése, ill. megvonás,

 

- áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, 

 

- eltiltás a tanév folytatásától,

 

- kizárás az iskolából

 

 

 

7.3.7 A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza.

 

 

 

A fegyelmi büntetés eljárási rendjére a Kn.tv.58.§ (8)-(14) pontjai, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53.-61. § az irányadók.

 

 

 

7.4  Kártérítési felelősség

 

Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az iskola igazgatója vagy megbízottja kivizsgálja a kár okozás körülményeit, a kár nagyságát, és megállapítja a károkozó és a felügyeletével megbízott személy felelősségét. Ha megállapította, hogy a kárt az iskola tanulója okozta, haladéktalanul értesíti a szülőjét, és a kár megtérítésére kötelezi. [Nkt.59.§]

 

 

 

 

 

8. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei,

 a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

 

 

Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

 

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

 

Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli és három szóbeli vizsgát tehet. A vizsgák között a legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani.

 

 

 

8.1. Osztályozó vizsga

 

Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik.

 

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

 

-        felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

 

-        engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

 

-        ha mulasztásai miatt évközben érdemjeggyel nem volt értékelhető, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

 

-        a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

 

A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

 

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az iskola helyi tanterve tartalmazza.

 

Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót az igazgató vagy megbízottja írásban tájékoztatja.

 

 

 

8.2. Javító vizsga

 

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha

 

-        a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

 

-        az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

 

A javítóvizsga az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban szervezhető

 

 

 

8.3. Független vizsgabizottság előtti vizsga

 

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi.

 

-        A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a mulasztás miatti osztályozó vizsga esetén az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

 

 

 

-        A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.

 

 

 

-        A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.[20/2012. (VIII.31. EMMI rendelet 73.§]

 

 

 

9. A szülők tájékoztatásának, információszerzésének,

 

véleménynyilvánításának rendje

 

 

9.1A szülőket az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

 

·       az iskola igazgatója:

 

– a szülői szervezet iskolai választmányi ülésén minden félév elején,

 

–összevont szülői értekezleten tájékoztatja

 

·       az osztályfőnökök:

 

– az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

 

 

 

9.2 A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

 

·       szóban:

 

– a családlátogatásokon,

 

– a szülői értekezleteken,

 

– a nevelők fogadóóráin,

 

– a nyílt tanítási napokon,

 

– a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

 

·       írásban a tájékoztató füzetben, valamint az 1-4. évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon.

 

 

 

9.3 A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontjai a tájékoztató füzetbe kerülnek beírásra.

 

 

 

9.4 A szülők, gyermekeik és saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogainak érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az iskola vezetéséhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

 

9.5 A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőivel.

 

10. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek és a csengetési rend

 

A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

                                       

 

1. óra:

800

-

845

2. óra:

855

-

940

3. óra:

1000

-

1045

4. óra:

1055

-

1140

5. óra:

1150

-

1235

6. óra:

1245

-

1345

 

 

 

10.1 A tanítási óra végét kicsöngetés jelzi. (Becsöngetéskor a tanulókat az órát tartó pedagógus engedi be a tantermekbe.)

 

 

10.2 A tanulóknak az óraközi szünetekben az udvaron kell tartózkodniuk. (Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a folyosón maradhatnak.)

 

 

10.3 Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk.

 

 

11. Az iskolai, tanulói munkarend

 

 

11.1 Tanítás kezdete                                                                                                      

 

Az iskolába az első tanítási óra előtt 15 perccel (7 óra 45 percig) kell beérkezni.  Az iskola reggel 7 órától van nyitva, 7. 30 órától a tanítás végéig, illetve napközis tanulóknak 16 óráig, valamint a tanórán kívüli foglalkozások idejére az azon részt vevőknek tudja biztosítani a felügyeletet, legkésőbb 18 óráig.

 

 

 

11.2 Tanítás vége

 

A tanulók az utolsó tanítási óra után a napközis nevelővel mennek ebédelni, és a szülők írásbeli nyilatkozata szerint, egyedül vagy szülői kísérettel mennek haza. A napközisek önállóan mennek a napközis terembe, és követik az ott kialakított napirendet.

 

Az iskola épületében maradhatnak:

 

Ÿ  a napközis tanulók,

 

Ÿ  ebédet igénybe vevők,

 

Ÿ  szakköri, tanfolyami, sportköri, énekkari foglalkozásra várakozók

 

Ÿ  a könyvtárban tartózkodók,

 

Ÿ  iskolai szervezésű programra várakozók ill. résztvevők.

 

Az iskola épületében tanuló csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat.

 

 

11.3 Távozás az iskolából

 

A tanulók az iskola területét - indokolt esetben - tanítási időben csak az osztályfőnök, a szaktanár illetve az iskolavezetés engedélyével hagyhatják el.

 

 11.4 Reggelizés

 

Az első osztályosok az első szünetben tízóraiznak az osztálytermeikben, a 2-8. évfolyamosok a 2. szünetben mehetnek az ebédlőbe tízóraizni.

 

 

    11.4 Ebédelés

 

Az 1-4. évfolyamos tanulók az osztályukkal együtt, tanítói kísérettel ebédelnek.

 

Az 5-8. évfolyamosok a napközis nevelő beosztása szerint,illetve a csak étkező tanulók az ebédlői tanári felügyelet mellett,előre meghatározott időbeosztás szerint,kizárólag a tanóráik végeztével  fogyasztják el az ebédet.

 

 

       11.5 A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok

 

 11.5.1 A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik.

 

 11.5.2 A napközi otthonba a tanév kezdésekor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését, illetve kilépését.

 

 11.5.3 Az iskola a napközi otthonba minden tanulót felvesz.

 

 11.5.4 A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és igény szerint délután 16óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16 óra és1700 óra között az iskola felügyeletet biztosít.

 

 11.5.5  A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek előre jeleznie kell.

 

11.5.6 A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

 

11.5.7 A tanuló súlyos kötelességszegése esetén (6.5. pont) a napközis foglalkozásokról – körülményeinek figyelembevételével – kizárható!

 

 

12. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje

 

 12.1 Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

 

-       osztályonként két hetes,

 

-       tantárgyi felelősök.

 

 12.1.1 A hetesek feladatai:

 

-       gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb., az órát tartó nevelő utasításai szerint);

 

-       az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,

 

-       az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,

 

-       ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot,

 

-       az óra végén a táblát letörlik, a világítást lekapcsolják, ellenőrzik a tanári asztal, a tanterem rendjét, tisztaságát.

 

 

 

12.1.2  Az egyes tanítási órákon tantárgyi felelősök (leckefelelős, szertáros, térképfelelős, stb.) feladata: a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzése, az órához szükséges eszközök biztosítása.

 

     12.1.3  A tanulók az osztályba érkező pedagógust felállva köszöntik.

 

     12.1.4  A tanulók a tanítási órákon a padon nem tarthatnak élelmiszert,mobiltelefont vagy bármilyen olyan tárgyat amely nem az adott tantárgy oktatását szolgálja.

 

Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az iskolai ünnepségekért felelős tanulóközösségeket az éves munkaterv tartalmazza.

 

12.2 Tájékoztatás

 

-        Az iskola a tanulók szüleivel írásban a tájékoztató füzeten keresztül tart kapcsolatot. Ezért a tájékoztató füzetet a tanulónak minden nap magával kell hoznia, napközben a tanári asztalon kell elhelyeznie és szükség esetén a szülők és pedagógusok egymás közötti üzenetváltás céljából a pedagógusnak át kell adnia.

 

-        Ha a tanuló bármilyen rendkívüli eseményt észlel, (pl.: baleset, rongálás, verekedés, tűz, stb.) haladéktalanul szólni köteles a leggyorsabban elérhető pedagógusnak.

 

 12.3 Témazáró

 

A szaktanárnak a témazáró dolgozat időpontját három nappal korábban közölnie kell a tanulócsoporttal. Egy nap csak kettő témazáró dolgozatot lehet a tanulókkal íratni.A tanulónak az írásbeli dolgozatokat kijavítva 14 munkanapon belül meg kell kapni a szaktanártól. Ellenkező esetben a témazáró a tanuló kérésére hatályát veszíti, érdemjegye nem beszámítható.

 

 12.4 Szakkörök

 

Az iskola azt a szakkört szervezi meg, amelyen legalább 5 tanuló vesz részt, és amely megtartására a nevelőtestület valamely tagja vállalkozik. Az iskola a szakkörökért, tanfolyamokért térítési díjat nem kér. A szakkörbe történő jelentkezés módja: minden tanév szeptember 15-éig lehet írásban a szakkör vezetőjénél. A foglalkozásokon való részvétel a tanév végéig kötelező.

 

 

 

12.5 Hitoktatás

 

A tanulók egyéni jelentkezés alapján vehetnek részt a különböző felekezet által megszervezett hitoktatásban. A hittanórák a tanítási órák után folynak. A szülőket a foglalkozások idejéről, helyéről az első szülői értekezleten és az iskola honlapján tájékoztatjuk.

 

 

 

12.6 Öltözködés

 

Az iskola a tanulás színtere. A célnak és a helyszínnek megfelelő öltözet mindenki számára kötelező. Vagyis kerülni kell a kirívó, vagy a nemiséget túlhangsúlyozó öltözéket és kiegészítőket. (Ezek: testékszer,mély dekoltázs, átlátszó öltözék, túlzottan rövid szoknya, sort, hasat láttató felsőrész.)

 

 

 

12.7 Jelképek

 

A politikai vagy egyéb hovatartozást kifejező jelképek használata tilos.

 

 

13. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárás

 

 Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

 

A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

 

Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal.

 

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust.

 

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

 

A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.

 

Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolja.

 

 

14. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje

 

 

14.1 A tanuló kötelessége, hogy:

 

-     életkorához, fejlettségéhez mérten közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközöknek a rendben tartásában. [Nk.tv. 46.§)]

 

 

 

14.2 Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

 

·      az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

 

·      az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

 

·      a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

 

·      Az esetleges károkozásért a szülőt terheli az anyagi felelősség

 

 

Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.

 

 

Amikor a tanulók a tantermet elhagyják, az osztálytermet be kell zárni, mert a gondatlanságból, a nem megfelelő őrzésből adódó kárért az iskola felelősséget nem vállal.

 

 

14.3 A tanuló kötelessége, hogy:

 

·      óvja saját és társai testi épségét, egészségét;

 

·      elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;

 

·      betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;

 

·      azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;

 

·      azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;

 

·      megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;

 

·      rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

 

 

 

14.4 A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

 

·      a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;

 

·      a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;

 

·      a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, illetve egyéb baleseti veszélyt jelentő tárgyakat.

 

 

 

14.5 Szaktantermek

 

A tanórák előtt a tanulóknak a folyosón kell megvárni, amíg a tanár megérkezik. A teremben csak tanári felügyelet mellett lehet tartózkodni.

 

A taneszközöket, kísérleti eszközöket a tanár utasításainak megfelelően kell használni.

 

 

 

14.6 Udvar

 

Az udvaron csak tanári engedéllyel és felnőtt felügyelete mellett tartózkodhatnak a tanulók délelőtt és délután egyaránt. A belső, betonos udvaron tilos a labda használata.

 

 

 

14.7 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

 

 

 

14.7.1 A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat (ékszert, mobiltelefont, személyhívó készüléket, értékes órát, stb.) csak a szülő felelősségére hozhatnak magukkal, azokért az iskola felelősséget nem vállal.

 

 

 

14.7.2 A tanuló csak a szülő írásbeli kérésére megadott igazgatói engedéllyel  hozhat mobiltelefont az iskolába és azt  a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban a táskájában tarthatja magánál. Használni csak indokolt esetben,pedagógus engedélyével lehet.

 

 

 

      14.7.3 A házi feladat és a felszerelés esetleges hiányossága tantárgyanként és tanítási óránként vezetve van,amennyiben az 5 alkalommal előfordul az adott tantárgy értékelésénél beszámításra kerül.

 

       14.7.4Az esetleges tanulói fegyelmi vétségek vezetése folyamatos,három elmarasztaló bejegyzés után a tanuló osztályfőnöki majd igazgatói fegyelmi fokozatban részesül.

 

 

 

14.7.5 Ha a tanulók nagyobb összeget hoznak az iskolába, megőrzésre leadhatják az igazgatói irodában.

 

 

 

14.7.6 Az iskolában, továbbá az intézményen kívül – a tanulók részére szervezett rendezvényeken – tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek behozása, árusítása, fogyasztása.

 

 

 

14.7.7 A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. A kerékpárt az iskola kijelölt részén lezártan kell tartani.

 

 

 

14.8 Baleset- és tűzvédelem

 

Az osztályfőnökök a tanév első tanítási napján tájékoztatják a tanulókat azokról a baleset- és tűzvédelmi szabályokról, melyeket a testi épség védelmében kötelesek betartani. Ezek közül a legfontosabbak:

 

-          a tanulók viselkedésükkel nem veszélyeztethetik társaik testi épségét,

 

-tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot (gyufa, petárda, öngyújtó, stb.) tilos az iskolába hozni és az iskolán kívüli programokra elvinni tilos,

 

-sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskolába hozni, illetve az iskolán kívüli programokra elvinni tilos,

 

-tilos az udvaron kavicsot, köveket dobálni

 

-tilos az iskola épületéből az ablakokon bármilyen tárgyat kidobni,

 

-tilos az iskola épületében rágógumizni,

 

-gördeszka, görkorcsolya, roller, gurulós cipő az iskola épületébe hozatala és használata tilos!

 

-tilos a rágózás

 

 A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.

 

 Sajátos baleset- és tűzvédelmi szabályok vonatkoznak a technika, testnevelés, fizika, kémia és informatika órákra, ezeket a szaktanárok az első tanórán ismertetik a tanulókkal.

 

 Az iskola területén-, az iskola épületének 5 m-es körzetében-, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon alkoholt, drogot fogyasztani, cigarettázni tilos! Ennek megszegése súlyos fegyelmi vétség, mely fegyelmi eljárást von maga után.

 

 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

 

 Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés, technika, rajz. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

 

 Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

 

 A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgatóhelyettes végzi.

 

 

15. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó

 iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

 

 

A tanuló kötelessége, hogyközreműködjön a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. [Nk.tv.46.§]

 

Az iskolán kívüli programokon a Házirend előírásai érvényesek.

 

A rendezvény helyszínéről a csoportot csak a felügyelő pedagógus engedélyével lehet elhagyni.

 

Tanórán és egyéb iskolai rendezvényen is be kell tartani a személyiségi jogokat. Egymásról, más személyről hang- és képfelvétel csak az érintett személy belegyezésével készíthető. A személyes adatok védelme mindenkit megillet.

 

Az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken az osztályfőnök előzetes tájékoztatása alapján, ünnepi öltözékben kell megjelenni (sötét szoknya vagy nadrág, fehér - minta és felirat nélküli - ing vagy blúz, alkalomhoz illő cipő).

 

Magánjellegű programokon, rendezvényeken, illetve virtuális közösségi tereken is tilos az iskola nevének, szimbólumainak illetéktelen használata. Az iskola jó hírének veszélyeztetése, rontása súlyos fegyelmi vétség, mely fegyelmi eljárást vonhat maga után

 

 

 

16 . A tanulók közösségei, diákkörök, diákönkormányzat

 

16.1 Diákkör

 

A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskolai diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását. [Nk.tv.46.§(6)]

 

 16.2 Az iskolai diákönkormányzat

 

 A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

 

16.2.1 Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló DÖK vezetőség irányítja.

 

16.2.2 A DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

 

 16.2.3 Az iskolai diákönkormányzatnak véleményezési joga van a tanulók nagyobb közösségét érintő intézkedések meghozatalában.

 

 A tanulók nagyobb közössége

 

– 1-4. évfolyam,

 

– 5-8. évfolyam,

 

– az egy (azonos) évfolyamra járó tanulók közössége,

 

16.2.4 A tanuló joga, hogy a diákönkormányzat vezetőségének és a megbízott nevelőknek, osztályfőnökének, az iskolavezetésnek segítségét kérje jogai érvényesítésében.

 

 16.2.5 A tanuló szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselői útján – személyére és tanulmányaira vonatkozó kérdéseivel – az iskolavezetéshez, az osztályfőnökhöz, a nevelőkhöz, a diákönkormányzathoz, vagy a szülői munkaközösséghez fordulhat.

 

 16.2.6A tanulók képviselőik útján véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek az iskola működésével, életével kapcsolatos kérdésekben – ezekre 15 napon belül érdemi választ kell kapniuk.

 

 16.2.7 A diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet.

 

16.2.8A diákönkormányzat évenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt.

 

 16.2.9 Az intézményi DÖK ülésen – meghívás esetén– az iskolavezetés képviselteti magát.

 

 16.2.10 A vezetői, nevelőtestületi értekezletekre a tanulók képviselői az őket érintő témák, kérdések esetében meghívást kaphatnak, ahol információszerzési és véleménynyilvánítási jogaikat gyakorolhatják.

 

 16.3 Az iskolai diákközgyűlés

 

 16.3.1 Tanévenként legalább két alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.

 

A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős.

 

 16.3.2 Az iskolai diákközgyűlésen az osztályközösségek által választott képviselőknek kötelességük részt venni.

 

16.3.3 A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a DÖK gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoz- tatást ad az iskolai élet egészéről, a Házirend betartásáról

 

 

17. Tanulói jogviszony létesítése

 

 17.1 Felvétel útján

 

 

A 20/2012. (VIII.31.) rendelet 22.§(2) alapján a tanköteles gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy választott iskola első osztályába.

 

A tanuló- beleértve a magántanulót is- az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja.

 

 

Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra a meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

 

Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye körzetében található.

 

Az iskolába felvételt nyer valamennyi, az iskola beiratkozási körzetébe tartozó gyermek, kinek felvételét szülője, illetve gondviselője kéri. A beiratkozás a fenntartó által kijelölt beiratkozási napokon az érkezés sorrendjében történik.

 

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

 

 

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

 

-          a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

 

-          a szülő személyi igazolványát;

 

-          a gyermek lakcímkártyáját;

 

-          az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

 

-          a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

 

-          szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

 

 

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

 

 -          a tanuló anyakönyvi kivonatát;

 

-          a szülő személyi igazolványát;

 

-          az elvégzett évfolyamokat tanusító bizonyítványt;

 

-          az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

 

A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót helyben szokásos módon, az iskola honlapján- legalább 15 nappal a felvételi átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésére álló időszak első napja előtt- az iskola nyilvánosságra hozza.

 

Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról- a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével- az igazgató dönt.

 

 

A tanulók a fenntartó által meghatározott csoportszámok létszámáig kerülhetnek felvételre. Túljelentkezés esetén a törvényben előírtak irányadók. Ha az általános iskola felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmet is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben részesíti a hátrányos helyzetű gyermeket, tanulókat. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

 

 Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló

 

a)      szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy

 

b)      testvére az adott intézmény tanulója, vagy

 

c)      munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy

 

d)     az iskola lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől 1km-en belül található.

 

 Intézményünk a kötelező felvételi kötelezettsége és a különleges helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyeire további felvételi kérelmeket is teljesíthet.

 

Erről sorsolással dönt.

 

 A sorsolás időpontja:

 

A sorsolás idejét az aktuális tanévre vonatkozó Tanév rendjét szabályozó miniszteri rendelet szerint állapítjuk meg, amelynek pontos időpontja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Rétság Járási Tankerülettel történő egyeztetés után minden tanévben aktualizálva kerül meghatározásra.

 

A sorsolás helyszíne a Szentgyörgyi István Általános Iskola díszterme.

 

 A sorsolásban közreműködik

 

-  Érintett szülők

 

-  Sorsolási bizottság tagjai: minimum 4 fő, leendő első osztályos tanító(k), alsós munkaközösség vezető, egy fő igazgató vagy igazgatóhelyettes, jegyzőkönyvvezető.

 

 

A sorsolás menete:

 

Az iskola igazgatójához érkezett kérelmek jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt behelyezésre kerülnek az üres sorsolási urnába. Az urnából a jelenlévő szülők közül önként vállalkozók, ennek hiányában a sorsolási bizottság egy tagja egy-egy dokumentumot kiemel, majd jól hallhatóan felolvassa a kérelmező szülő gyermeke nevét, mely azonnal jegyzőkönyvezésre kerül. Mindez addig folytatódik, amíg a rendelkezésre álló férőhelyek fel nem töltődnek.

 

 

Értesítési kötelezettségek

 

 

A kérelmező szülőket az iskola kapujánál elhelyezett a hirdetőn illetve a honlapunkon

 

értesítjük a sorsolás időpontjáról, és helyszínéről.

 

A szülőket írásban ( tértivevényes levélben) értesítjük a sorsolás eredményéről.

 

 

A szülő joga és kötelezettsége különösen:

 

-  a szülő elutasító döntéssel szemben felül bírálati kérelmet nyújthat be a kézhez vételtől számított 15 napon belül a KLIK illetékes tankerületi igazgatójához.

 

-  a szülő,ha gyermeke sorsolás alapján több iskolába is felvételt nyert a sorsolást követő  munkanapon belül írásban nyilatkozik döntéséről. A nyilatkozattétel elmulasztása jogvesztő.

 

 Napközibe minden jelentkező tanulót felveszünk.

 

 17.2 Átvétel

 

 Az iskolába átvételt nyer valamennyi, az iskola beiratkozási körzetébe tartozó gyerek, kinek átvételét szülője, illetve gondviselője kéri.

 

 

A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a tanuló születési anyakönyvi kivonatát és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat kell bemutatni.

 

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

 

 

Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

 

 

Átjárhatóság

 

 A tanköteles tanulók felvételéről más iskolából történő átvételéről az iskola igazgatója dönt.

 

 Az átvétel eljárásrendje

 

 Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére- elsősorban a tanév befejezése után- biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét.

 

Az átvételről az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével.

 

-          Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba.

 

-          Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell.

 

 Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai

 

Az osztályba sorolás esetén a besorolás szempontjai a szülői kérés, az osztály létszám, nemek aránya dönt.

 

Az idegen nyelvi csoportba sorolásnál dönt a nyelvben elért színt.

 

 

Az iskolaváltás elutasítása

 

 -     Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, esélyteremtő iskola révén nem zárkózunk el a tanulási kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől, de az iskolaváltást kizárja, ha a tanuló magatartásának értékelése rossz osztályzatot kapott.

 

 Jogviszony megszűnése

 

A tanuló jogviszony megszűnhet, ha:

.A tanuló negyedik, hatodik, vagy nyolcadik évfolyam elvégzése után más oktatási

    intézményben folytatja tanulmányait.

. Szülői kérésre folytatja más intézményben tanulmányait.

 

 

 

Diósjenő, 2013. március 28.

 

 

 

Nagy László

igazgató

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

szombat, október 20, 2018

 

 

 

 

Oldalainkat 21 vendég és 0 tag böngészi