SZMSZ III.

 

SZENTGYÖRGYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Diósjenő

 

 

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

III.

 

 

                                                                  

 

2013.

 

 Tartalomjegyzék

 

 

. 94

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok. 96

9.1. A tanulói hiányzás igazolása. 96

9.2. Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára. 97

9.3. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények. 97

9.4. A tanulói késések kezelési rendje. 98

9.5. Tájékoztatás, a szülő értesítése a tanuló igazolatlan mulasztásáról99

9.6. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás. 99

9.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai100

9.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai101

10. Az intézményi hagyományok ápolása. 103

10.1. A hagyományápolás célja, feladatok. 103

10.2. Nemzeti ünnepek, egyéb emléknapok. 103

10.3. Az intézmény hagyományos rendezvényei

10.4 A hagyományápolás külsőségei, feladatai

 

104

 

 

 

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

 

 

9.1. A tanulói hiányzás igazolása

 

 A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban.

 

 

 

9.1.1. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

 

 

 

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:

 

 

 

a)a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

 

b) a szülő utólagos írásbeli igazolásával tanévenként három napig,

 

c) orvosi igazolással,

 

d) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

 

 

 

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:

 

 

 

·         bejáró tanuló később érkezik méltányolható közlekedési probléma miatt,

 

·         rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

 

 

 

9.1.2. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

 

 

 

9.3.4. A középfokú oktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgató döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

 

 

 

9.4. A tanulói késések kezelési rendje

 

 

 

A napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni.

 

 

 

A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák összesítését az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóval együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

 

 

 

9.5. Tájékoztatás, a szülő értesítése a tanuló igazolatlan mulasztásáról

 

 

 

A szülők tájékoztatása, értesítése tanköteles tanuló esetében az első alkalommal történő igazolatlan mulasztás után a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdése szerint történik.

 

Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

 

A további igazolatlan mulasztásokról a Rendelet 51.§ (4), (5), (6) bekezdése rendelkezik.

 

 

 

9.6. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

 

 

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

 

 

 

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

 

 

 

9.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

 

 

 

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

 

 

 

  • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
  • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.
  • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.
  • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.
  • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
  • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.
  • A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
  • A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.
  • A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

 

 

 

9.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

 

 

 

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

 

 

 

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

 

  • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről
  • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét
  • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége
  • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni
  • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket
  • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei
  • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges
  • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
  • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése
  • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti
  • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
  • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá
  • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása
  • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

 

10. Az intézményi hagyományok ápolása

 

 

 

10.1. A hagyományápolás célja, feladatok

 

Az iskolánk hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése a pedagógusok és a gyermekközösség minden tagjának kötelessége.

 

A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, mélyíti hazaszeretetüket. Az intézményünk egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik.

 

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket munkatervünkben határozzuk meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, sport- és tanulmányi rendezvényekre, stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességet és a rátermettséget figyelembe véve –  együttes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

 

 

 

 

 

10.2. Nemzeti ünnepek, egyéb emléknapok

 

 

 

Intézményi szintű ünnepet tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt:

 

·           Március 15.  Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére

 

·           Október 23.  1956. évi forradalom és szabadságharc, a Köztársaság kikiáltása napjának emlékére

 

Az iskola szintjén tartott megemlékezések az alábbiak:

 

·           Október 1. zenei világnap

 

·           Október 6.    az aradi vértanúk napja

 

·           Január 22.    a magyar kultúra napja

 

·           február 25.   Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

 

·           Április 11.     a költészet napja

 

·           Április 16.     a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja

 

·           Májusban     anyák napján a szülők előtt az alsó tagozat

 

·           Június 4.      a Nemzeti Összetartozás Napja

 

 

 

10.3. Az intézmény hagyományos rendezvényei

 

 

 

Iskolai ünnepség:

 

·           Tanévnyitó (az első osztályos tanulók ünnepélyes fogadása)

 

·           Ballagás (8. osztályosok búcsúztatása)

 

·           Tanévzáró (kiemelkedő tanulók jutalmazása)

 

 

 

Az intézmény további hagyományos rendezvényei:

 

·           A december a Mikulás-délutánok és az Iskolakarácsonyra való készülődés jegyében telik el. Az ajándékok mellett kis műsorral készülnek az alsó tagozatosok.

 

·           Február kiemelkedő eseményei a Szentgyörgyi-napok és a farsangi bál.

 

·           Az egészségnevelés keretében április hónapban Egészségnapot tartunk.

 

·           Tanév végén osztálykirándulásokat szervezünk a pedagógiai programban meghatározottak szerint.

 

 

 

10.4 A hagyományápolás külsőségei, feladatai

 

 

 

Ünnepi öltözék:

 

·           fiúk részére: fehér ing, sötét nadrág, Szentgyörgyi István kitűző viselése;

 

·           lányok részére: fehér blúz, sötét alj vagy nadrág, Szentgyörgyi István kitűző viselése.

 

 

 

A névadóhoz kapcsolódó hagyományok:

 

·           Szentgyörgyi-napok (Szentgyörgyi István születésnapjához igazítva) forgatókönyv szerint

 

·           Szentgyörgyi-kitűző: tanévnyitó ünnepélyen minden első osztályos megkapja, melyet ballagáskor emlékül elvihet

 

 

 

Iskolazászló:

 

·           ünnepi rendezvényekkor az iskolazászló elhelyezése

 

·           ballagáskor a búcsúzó diákok emlékszalagjának felkötése és a zászló átadása a hetedik osztályosoknak

 

 



 

           104

 

104

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

szombat, október 20, 2018

 

 

 

 

Oldalainkat 27 vendég és 0 tag böngészi