SZMSZ I.

 

 

 

SZENTGYÖRGYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Diósjenő

 

 

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                      

 

2013.

Tartalomjegyzék

 

1.  Általános rendelkezések. 5

1.1.  A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja. 5

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése  6

1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya. 6

2.  Az intézmény feladatellátási rendje. 6

2.1. Az intézmény neve, alapító okirata. 6

2.2.  Az intézmény alapfeladatai7

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői8

3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre. 8

3.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása. 9

3.3. Az intézményi étkeztetés biztosítása. 9

4.  Az intézmény szervezeti felépítése. 9

4.1. Az intézmény vezetője. 10

4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre  12

4.3. Az intézmény szervezeti felépítése. 12

4.4. Az intézmény vezetősége. 13

4.5. A pedagógiai munka ellenőrzése. 14

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok. 15

5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai15

5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje. 17

5.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje  21

5.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére. 22

6. Az intézmény munkarendje. 24

6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása. 24

6. 2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása. 24

6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások. 27

6.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje. 29

6.5. Munkaköri leírás-minták. 30

6.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama. 74

6.7. Az osztályozó vizsga rendje. 75

6.8. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje. 76

6.9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje. 76

6.10. A dohányzással kapcsolatos előírások. 77

6.11. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok. 78

6.12. A mindennapos testnevelés szervezése. 79

6.13. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások. 80

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei81

7.1. Az intézmény nevelőtestülete. 81

7.2.  A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei82

7.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei83

7.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége. 84

7.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai86

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje. 88

8.1. Az iskolaközösség. 88

8.2. Az alkalmazotti közösség. 89

8.3. A szülői munkaközösség. 89

8.4. Az intézményi tanács89

8.5. A diákönkormányzat90

8.6. Az osztályközösségek. 91

8.7.  A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái92

8.8. A külső kapcsolatok rendszere és formája. 94

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok. 96

9.1. A tanulói hiányzás igazolása. 96

9.2. Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára. 97

9.3. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények  97

9.4. A tanulói késések kezelési rendje. 98

9.5. Tájékoztatás, a szülő értesítése a tanuló igazolatlan mulasztásáról99

9.6. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás99

9.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai100

9.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai101

10. Az intézményi hagyományok ápolása. 103

10.1. A hagyományápolás célja, feladatok. 103

10.2. Nemzeti ünnepek, egyéb emléknapok. 103

10.3. Az intézmény hagyományos rendezvényei104

10.4. A hagyományápolás külsőségei, feladatai104

11. Az iskolai könyvtár működési szabályzata. 106

12. Záró rendelkezések. 125

 


1.  Általános rendelkezések

 

 1.1.  A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

 

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

 

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

·     2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről[1]

·     2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

·     2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

·     1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

·     1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

·     1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről

·     20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

·     44/2007.(XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

·     23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

·     26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

A Szentgyörgyi István Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató írja alá.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az alkalmazottak és más érdeklődők munkaidőben megtekinthetik az igazgatói irodában, továbbá az intézmény honlapján.

 

1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya

A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az igazgató aláírásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

 

2.  Az intézmény feladat-ellátási rendje

 

2.1.Az intézmény neve, alapító okirata

 

Az intézmény neve: Szentgyörgyi István Általános Iskola

Az intézmény nevének rövidítése:  -                 

Címe: 2643 Diósjenő, Kossuth út 21.

Oktatási azonosítója: 032265

Telefonszáma: 06-35-364-228

e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

honlap: www.diosjeno-iskola.com

 

Az intézmény alapítója: Diósjenő község Önkormányzata

Alapító okiratának azonosítója:
a Diósjenő község Önkormányzata 12/2011. (IX.30.)számú rendelete

Alapító okiratának kelte: 2011. szeptember 30.

Az intézmény alapításának időpontja: 1950.

Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

Hosszú bélyegző:                                                         Lenyomata:

Szentgyörgyi István Általános Iskola

2643 Diósjenő, Kossuth út 21.

OM: 032265

 

 

Körbélyegző:                                                                         Lenyomata:

Szentgyörgyi István Általános Iskola

Diósjenő

 

 

Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el.

Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik.

Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.

 

2.2.  Az intézmény alapfeladatai

 

Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

852011

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyam)

852012

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyam)

852021

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évfolyam)

852022

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évfolyam)

855911

Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855914

Általános iskolai tanulószobai nevelés

910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910122

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

910123

Könyvtári szolgáltatások

852031

Alapfokú művészet-oktatás zeneművészeti ágban

852032

Alapfokú művészet-oktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín-és bábművészeti ágban

 

Az intézményt feladatainak ellátásában pedagógiai szakszolgálat segíti:

Rétság Kistérség Egységes Pedagógiai Szakszolgálat:

·        logopédiai ellátás

·        gyógytestnevelés

 

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

 

3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre

 

Az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által megállapított költségvetés alapján részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat.

 

Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Diósjenő község Önkormányzata gyakorolja. Diósjenő község Önkormányzatával kötött  határozatával az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta az intézmény/a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ számára.

Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe.

3.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása

Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait az intézményvezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett - személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások - vonatkoztatásában.

Az intézményvezető a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben az intézmény képviselőjeként járhat el. 

3.3. Az intézményi étkeztetés biztosítása

 

Az intézmény konyháját vállalkozó működteti. A konyha feladata a tanulók, dolgozók és az étkezést igénybe vevő külsős személyek számára az étkeztetés biztosítása. Az élelmezési nyersanyagnormát az Önkormányzat állapítja meg.  Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyagnorma alapul vételével – a jogszabályok és az Önkormányzat határozata rögzítik.

A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. §-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik.

 

4.  Az intézmény szervezeti felépítése

 

4.1. Az intézmény vezetője

 

4.1.1.  A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.  A köznevelési intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A köznevelési intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

 

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi osztályzatok törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

 

 

4.1.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

 

Az intézményvezetőt távollétében az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását.

 

4.1.3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök

 

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadhatja az alábbiakat:

 

·     az igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést,

·     az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát,

·     az igazgatóhelyettes számára a technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát,


 

 

4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre

 

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

Az igazgató közvetlen munkatársai:

·     az igazgatóhelyettes,

·     az iskolatitkár.

 

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által reá bízott feladatokért.

Az iskolatitkár legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra.

 

4.3. Az intézmény szervezeti felépítése

 

Az intézmény szervezeti felépítését a következő szervezeti diagram tartalmazza.


4.4. Az intézmény vezetősége

 

4.4.1. Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.

Az intézmény vezetőségének tagjai:

·     az igazgató,

·     az igazgatóhelyettes

·     a szakmai munkaközösségek vezetői

 

4.4.2. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

 

4.4.3. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult.

 

 Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

 

 

 

 

 

4.5. A pedagógiai munka ellenőrzése

 

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg.

 

A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:

·     az igazgatóhelyettes,

·     a munkaközösség-vezetők,

·     az osztályfőnökök,

·     a pedagógusok.

 

Az alkalmazottak munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban illetve a személyi anyagban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban.

A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatok figyelembe vételével kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség a meghatározó elem.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

·     tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők),

·     osztálynaplók, napközis naplók és szakköri naplók vezetése,

·     az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,

·     az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,

·     a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

 

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

 

5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

 

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

 

·     az alapító okirat

·     a szervezeti és működési szabályzat

·     a pedagógiai program

·     a házirend

 

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:

·        a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

·        egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

 

5.1.1. Az alapító okirat

 

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

 

5.1.2. A pedagógiai program

 

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.

 

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

·     Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.

·     Az iskola helyi tantervét,[2] ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.

·     Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.

·     Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.

·     a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,

·     a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,

·     a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,

·     a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,

·     a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

 

5.1.3.  Az éves munkaterv

 

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

 

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.[3] A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

 

5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

 

A tankönyvrendelés részletes szabályai

17/2014. (III. 12.) EMMI-rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskola tankönyvellátás rendjéről.

 

A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvényhez (a továbbiakban: Ntk.) kapcsolódó új végrehajtási rendelet 2013. március 13-án lépett hatályba.

A szabályozás átfogja

·        a tankönyvvé nyilvánítás, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás,

·        a tankönyvjegyzék,

·        egyes speciális tankönyvek,

·         a tanulói tankönyvtámogatás,

·        a tankönyvellátás,

·        a tankönyvfejlesztési felhívás rendje,

·        a nemzetiségi, sajátos nevelési igényű tanulók részére készített tankönyvek,

·        az igazgatási szolgáltatási díj,

·        a tartós tankönyv szabályait.

 

AZ ISKOLA TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS TANKÖNYVELLÁTÁS SZABÁLYAI

 

A miniszteri rendelet alapján az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni,

·        hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján,

·        hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni, vagy

·        hányan kívánnak új tankönyvet vásárolni.

A felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy várhatóan mely tanulók lesznek jogosultak

·        ingyenes tankönyvellátásra,

·        nemzetiségi tankönyvellátásra az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók közül.

A felméréssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt.

 

 

 

 

 

 

         Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

         Ez követően az iskola igazgatója a felmérés alapján megállapítja, hány tanuló

·        estében kell biztosítani ingyenes tankönyveket,

·        esetében kell biztosítani normatív kedvezmény,

·        esetében kell biztosítani a miniszter által megállapított tanulói térítési díj ellenében a nemzetiségi tankönyveket,

·        igényel-e, és milyen típusú tankönyvtámogatást a fentieken túl.

Az igényeket a miniszteri rendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg

·        be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat, vagy

·        az 5. melléklet szerinti igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásról.

 

A Könyvtárellátó

·        a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő iskolák tankönyvellátása vonatkozásában a Központtal,

.

 

         A Könyvtárellátó a tankönyvterjesztéssel összefüggésben felmerült kiadásai és a feladata ellátásának költségei levonását követően fennmaradó összeget az iskolai tanulólétszámok arányában átadja

·        állami iskolák esetében a Központ bevonásával az iskoláknak,

·        a nem a Központ által fenntartott iskolák esetében az iskoláknak

az iskola könyvtári állományának a Nemzeti alaptantervben meghatározott célok teljesítését támogató könyvtári dokumentumokkal történő fejlesztésére.

A Könyvtárellátó nem tagadhatja meg a Központtól vagy a nem a Központ által fenntartott iskoláktól érkező, a tankönyv-forgalmazási szerződés megkötésére irányuló megkeresést.

         A Könyvtárellátó köteles segítséget nyújtani a Központnak és a nem a Központ által fenntartott iskoláknak

·        a használt tankönyvek iskoláknak történő forgalmazásához, kölcsönzéséhez,

·        a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelező irodalom beszerzéséhez,

·        a rendelet alapján meghatározott külföldi tankönyvek beszerzéséhez.

 

 

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti

·        tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja,

·        tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30.,

·        a pótrendelés határideje szeptember 5.

A módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%-ban térhet el az eredeti rendeléstől. Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka

·        az osztálylétszám változása,

·        az, hogy az adott tanévi tankönyvjegyzék a határidőt követően újabb tankönyvvel, pedagógus-kézikönyvvel egészült ki, és az iskola fenntartója engedélyével ezek közül választott.

A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti, és az adott tanévi tankönyvellátásban érintett kiadónak továbbítja.

         A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is tankönyvrendelést leadni, amelyet a Könyvtárellátó teljesít.

        

         Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni.

         Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy

·        a tankönyvtámogatás,

·        a tankönyvkölcsönzés,

·        a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése

az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

         A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskoláknak lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik.

A szülő nyilatkozhat arról, hogy a gyermeke részére

·        az összes tankönyvet megkívánja-e vásárolni, vagy

·        egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel próbálja megoldani.

 

 

Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg.

        

 

Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie

·        azoknak a tankönyveknek,

·        ajánlott és kötelező olvasmányoknak

a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

         Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését kövezően történt, feltéve, hogy, 

·        az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá

·        szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken.

A tankönyvrendelés, pedagóguskézikönyv-rendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie

·        a tankönyvfelelőst,

·        annak feladatait,

·        az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit.

 

A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt.

         Az iskola házirendjében kell meghatározni az iskolai tankönyvrendelés

·        elkészítésének és

·        az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá

·        a rendeletben nem szabályozott kérdései.

 

 

 

5.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

 

5.3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

 

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

·     az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

·     az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

·     a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

·     az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

 

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszere tárolja.

 

5.3.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

 

Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni.

 

5.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

 

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.

 

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője, helyettese és a karbantartó esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

 

Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:

 

5.4.1. Ha az intézmény alkalmazottja az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az iskolatitkárnak. Az értesített vezető vagy iskolatitkár a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

 

5.4.2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik.

 

5.4.3. Az iskola épületében tartózkodók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a tűzriadó tervben meghatározott helyszín. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelenlévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.

 

5.4.4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!

 

5.4.5. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet felvevő törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.

 

5.4.6. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

 

6. Az intézmény munkarendje

 

6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

 

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 15.30 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

 

6. 2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

 

Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki.

A pedagógusok napi munkaidejük egy részét – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában keddinapokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is.

 

6.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése

 

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

a)  a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,

b)  a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

 

6.2.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak

 

a)    tanítási órák megtartása

b)    napközis és tanulószobai foglalkozások megtartása

c)     a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,

d)    osztályfőnöki feladatok ellátása,

e)     iskolai sportköri foglalkozások,

f)      énekkar, szakkörök vezetése,

g)    differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetség- gondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),

h)    magántanuló felkészítésének segítése,

i)      könyvtárosi feladatok.

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. (Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni.

 

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

 

6.2.1.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

 

a)     a tanítási órákra való felkészülés,

b)    a tanulók dolgozatainak javítása,

c)     a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

d)    a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

e)     különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

f)      kísérletek összeállítása,

g)     dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

h)    a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

i)       tehetséggondozás,felzárkóztatás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

j)       felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

k)    iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

l)       a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,

m)  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

n)    szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

o)    részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

p)    részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

q)    a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

r)      tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

s)     iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

t)      részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

u)    tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

v)    részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,

w)  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

x)    szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

y)    osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

 

6.2.1.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok[4] meghatározása

 

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:

 

·     a 6.2.1.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike

·     a 6.2.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, g, p, w pontokban leírtak.

 

Az intézményen kívül végezhető feladatok:

·     a 6.2.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, g, p, w pontokban leírtak.

 

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

 

 

6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

 

6.3.1. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

 

6.3.2. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az igazgatóhelyettesnek.[5]

 

 

6.3.3. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni.

 

6.3.4. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

 

6.3.5. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását a 2. évfolyam félévéig szövegesen, a 2. évfolyam félévétől rendszeresen érdemjegyekkel értékelje, valamint számukra a számszerű érdemjegyeken kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

 

6.3.6. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

 

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

 

Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.

 

 

hétfő, június 18, 2018

 

 

 

 

Oldalainkat 9 vendég és 0 tag böngészi